A nettel, mint mindig, mindenhol, úgy itt is baj volt. A telefonomon működött, de a laptopon nem, ám ma sikerült minden problémát elhárítani.
A héten elég sok minden történt. Az előző bejegyzésben írtam, hogy hétfőn lett bankszámlám. Ezzel párhuzamosan a munkahelyre is bejártam már minden nap, ám ott még inkább csak tanulgattam, olvasgattam, illetve lényeges és kevésbé lényeges tréningeket tartottak nekem a tűzvédelmi oktatástól kezdve az egyebekig. Mivel a laptopom, telefonom és mindenféle elérhetőségem holnap kapom meg leghamarabb, így sok érdekes dolog még nem történt. A feladatom az volt eddig, hogy rendbe tegyek mindent magam körül. Úgy gondolom sikerült is.
A bankszámla nyitása után a bérlet megváltása volt a cél. Okulva a bankszámla és vonaljegyek megváltásakor tapasztalt nyelvi nehézségekből, próbáltam elejét venni a problémáknak. Mivel itt a bérlethez egy fényképes plastic kártya szükséges, kizárt, hogy bemenjek és azt mondjam, hogy én azt szeretném megigényelni. Ha ez még sikerülne is, akkor lennék meglőve, mikor elém raknák a természetesen totál lengyel igénylőlapot. Esély a sikerre? ~0,1%. Így hát, más megoldást kellett találni. A neten nézelődtem és nagy nehezen találtam egy honlapot, ahol interneten lehet igényelni a kártyát. Természetesen az az oldal nem a közlekedési társaság honlapja, ami egyébként még angolul is tartalmazott információkat. Na ez nem. De a google lefordította szépen az egész oldalt, majd sikerült kitöltenem a megfelelő adatokat, illetve feltölteni egy jóvágású fotót. Ezután kiválasztottam a helyet, ahol fel szeretném venni a kártyát és reménykedtem, hogy minden menni fog. Másnap már kaptam az e-mail-t, természetesen lengyelül, hogy következő nap 16 óra után felvehető a kártya a kiválasztott helyen. Tökéletes. Elbotorkáltam oda, benéztem bizakodva ismét a pénztárba, hogy hátha egy fiatalabb, angolul is értő egyénhez lesz szerencsém. Előzetesen azért, hogy biztosra menjek a telefonomra rádobtam néhány mondatot lengyelül, ami azt tartalmazta, hogy itt a kártyám, add ide és tölts rá bérletet. Szerencsére nem volt rá szükség, hiába a néni nem értett angolul, csak néhány szót. Próbáltam olyan tömör és lényegre törő lenni, amennyire csak lehet, így 3 szót 3 nyelven mondtam neki, jól artikulálva: internet (univerzális), karta (kártya, lengyel), here (itt, angol). Értette. Kértem rá 3 havi bérletet cirka 13500 HUF-nak megfelelő összegért. Ez nem tűnik rossznak, tekintve, hogy Budapesten egy havi már egy 10-es ha jól tudom.
Néhány könnyen összehasonlítható ár még az érdekesség kedvéért:
- Közepes BigMac menü: 1 000 HUF (otthon 1200 körül van)
- KFC, Longer menü: 950 HUF (otthon 1170)
Szóval az előre jósolt 15-20%-os eltérést az árakban valóban lehet érzékelni, de erről majd később részletesen.
Csütörtökön aláírtam a szerződést az albérlet tulajával a közvetítő ügynökség jelenléte mellett. Minden rendben zajlott. A lakásról majd később, egyébként igen tetszetős, Facebook-on egy-két kép már jelent meg a falamon. Az események olyannyira olajozottan követték egymást, hogy másnap, azaz péntek reggel már ott voltak a fuvarosok a cuccaimért otthon. Becsomagoltak mindent és hozták ide. Elvileg úgy volt, hogy estére már ide is érnek, ezért pénteken már itt töltöttem az éjszakát. Közben bár valamelyest változott a terv, azért szombat délelőtt már itt is voltak és lepakolás után már mentek is. Ahogy a mellékelt kép tanúsítja, volt kis meló a kipakolással.
A dobozok jellemzően ruhát és egyéb személyes dolgokat tartalmaztak. Tegnap sikerült mindent elpakolnom a helyére, így ezzel szinte minden, az induláshoz szükséges feladat teljesítve..
Utolsó kommentek