Írtam tegnap, hogy nem írok ma, hacsak nincs valami történés. Ahogy kiléptem az internet szobából, már akkor volt. Ugyanis takarodó volt, és ilyenkor jönnek a security-sok, hogy menni kellene. Ők is ugyanolyan fiatalok kb, mint mi, uh nem szigorúak, bár komolyan is kell, hogy csinálják amit csinálnak. Amikor kint ülnek egész nap a bódéjukban, mi látjuk el őket minden földi jóval mikor rohangálunk, szóval minket feltehetően még szeretnek is. Mondtam nekik, hogy jójó, még pár perc, aztán eltűntek egy pillanat alatt. Utána mikor már tényleg mentem volna, megjelentek, és mondták, hogy tényleg menni kellene. Kimentünk a szobából, és mondták kint, hogy akkor mostmár mindenki menjen a bunk-jába, mert medve van a tábor területén, és ne kószáljunk másfele. A fenti részeket megnézték, az tiszta, nekünk közelre kell menni, uh nem volt vészes. Ez nappal is előfordul bármikor, egyszer a lányok nem mertek hátul átjönni, mert az ösvényen nem is egy medve mászkált. Felkészítettek minket ilyenekre, hogy baj csak akkor van velük, ha kis bocs van velük, mi meg érdeklődést mutatunk meghátrálás helyett, amúgy meg jobban félnek, mint mi. Azért éjszaka senki nem találkozna szívesen velük. Én is visszajöttem, nem mintha kószálni akartam volna valamerre is.
A biztonsági személyzet. Hatan kezdték, de ahogy egyszer leírtam, az egyikőjüknek mennie kellett. Három (már kettő) izraeli és három lengyel van közöttük. A vezetőjük Nissim, Izraelből, egy igazi Rambó. Vékony, szikár, rayban aviator (vagy ahhoz nagyon hasonló) napszemüvegben járkál még éjszaka is, és az elengedhetetlen fekete security feliratú izompóló, ahogy a többieken is. Látszik rajta, hogy ő nem viccel, igazi egyéniség, látni kellene. Több éve látja el itt ezt a feladatot. Ezt a feladatot, mely többnyire szintén csak egy látszat feladat, hogy a látogató szülők lássák, itt biztonsági személyzet van, folyamatosan járőröznek, és a kapuban is ott állnak... hűűűha. Igen, így van, több okból is, de mikor látogató nap van, vagy valami olyan esemény, akkor ott vannak komolyan a kapukban, amúgy meg minden nap már 5 körül elhagyják a bázisukat. Többnyire azért jött a fele Izraelből, mert ott azt hiszem két év még most is a sorkötelezettség, és itt nem csinálhat speciális munkát senki, anélkül, hogy meglenne a megfelelő képesítése hozzá. Nekik ezáltal megvan. Érdekes amúgy, mikor héberül recsegnek egymás között, illetve az angolt is azzal az akcentussal beszéli, még Jason is sokszor utánozza, megjegyzem elég jól:D. Rajtuk látszik leginkább, hogy megrendíthetetlenek, és egy egész napot állnának étel, ital nélkül az őrbódé előtt ha kellene. Nem hiába, csak olyan térségből jöttek, ahol feszült a hangulat. Kicsit emiatt fapofák is, és nem viccelődnek nagyon. Az legnormálisabb hármójuk közül az volt akinek mennie kellett.
Feladatuk. Többnyire reggel kilenc és hajnal három között vannak műszakban. A kapuban ott vannak azért napközben, és még szállítmány sem jöhet fel anélkül, hogy be ne telefonáljanak vele. Senki nem jöhet be csak úgy. Ha látogató jön, vagy szülő, vagy bárki pl, valami tábori szövetségtől, akkor ők kísérik be kocsival. Ha bármi baj, van, mint például tegnap előtt éjszaka egy mentő jött, akkor ők juttatják be. (nem csak annyi, hogy egy kaput kell kinyitni és akkor meg is érkezett:)). Ha ilyen van mint tegnap este, hogy medve kószál itt ott, akkor ők tartják nyitva a szemüket autóval, illetve lámpákkal, próbálják elriasztani.
Amúgy meg, egy borzalmasan unalmas pozíció az övéké, olvasnak, elunják az életüket. Esőben a bódéban ülnek, tűző napsütésben meg ha szaunázni akarnak akkor szintén a bódéban, ha nem akkor meg a bódé árnyékát követik, és ott ülnek valahol.
Utolsó kommentek