Ez az egész nyári munka alapjáraton arról szól, hogy munka és utazás. Haza lehet vinni a pénzt, de szerintem mindenki tudja, hogy többet kaphat itt azért a pénzért az ember, minthogy otthon költse el. Én sem teszek másképp, így kereken egy hónappal az alább leírtak esedékessége előtt, végre, örömmel írhatom meg ezt az általam már várva várt bejegyzést. Örömmel, mert nem kevés fáradtságos szervezéssel, tervezéssel eltöltött este után született meg az alábbi terv, mely már 90%-ban biztos, mivel jegyek, hostelek, hotel és autó le van foglalva. A tervezést már bőven otthon elkezdtem Petivel, hogy ne itt kelljen szenvedni, és kommunikálni. Az autóbérléssel viszont még így is volt probléma, de végül csak tudtak olyan árat ajánlani, ami mindkettőnknek megfelelő. Ketten fogunk utazni. Ez valamelyest egy két tételnél nagyobb költségeket okoz (autó), viszont nem súlyosan, illetve ha azt nézem, hogy sokan még most tartanak ott, ahol én két hónapja tartottam, akkor nem aggódok afelől, hogy ők többen se oldják meg kevesebből. Nem egyszerű. Borzalmas sok dologra kell figyelni, rengeteg dolgot kell átrágni. Csak, hogy néhányat említsek: itt a nagyvárosok nem az otthoniaknak felelnek meg, nem annyi idő eljutni A-ból B-be, nem mindegy, hogy fél áron a központtól távol lakik valaki és duplájával végzi majd az egészet, vagy okosan a központban valahol. Vagy mondhatnám azt is, hogy az első másfél napban 3 időzónában fordulunk meg. Szerencsére mivel nyugatra haladunk ez csak megkönnyíti a dolgunkat, mert összesen +3 órát jelent nekünk. Ilyen és ehhez hasonló dolgok, de még bőven sorolhatnám. A tervem nagyban hasonlított a Bandiék tavalyi útjához, ezért sok segítséget kaptam tőle. Na de beszélek inkább a lényegről most már.

Az utolsó munkanapunk augusztus 19-e lesz, és másnap visznek be minket New York-ba. Mivel a pontos időt nem tudták megmondani, és semmit nem garantálnak, így nem egy életbiztosítás arra a napra repjegyet foglalni. Ami azt jelenti, hogy bolyongás, és csövelés lett betervezve aznapra, s késő este megyünk a reptérre. A gépünk reggel 6-kor indul, ami azt jelenti, hogy fél4-4kor amúgy is ott kellene lennünk, szóval nem lesz vészes az a pár óra. A gépünk Új-Mexikóba Albequerque-be (albekörki) fog tartani. Mivel többen meglepődtek már, nem, nem fogok Mexikóba menni, ez egy amerikai állam a Grand Canyon-tól kissé keletre. Szóval ott szállunk le. Ott igazából nincs semmi, csak reptér, ahova olcsón visz a repülő, és autóbérlés. A reptéren egyből autót bérelünk még a délelőtt folyamán, majd irány fel Santa Fe-ba. Ez csupán azért része az útitervnek, mert közel van, és nagyon szép a város. Az épületek ott a mai napig a Zorro filmekből ismert "stílusban" épülnek, mellyel nem a megszokott nagyváros hangulatát kelti a környék.

A Santa Fe-ban töltött délutánt követően elindulunk visszafele, s áthaladunk ismét Albequerque-n, majd elindulunk a Grand Canyon irányába, s estefele feltehetően Winslow-nál megállunk egy motelban éjszakára. A szervezésnek a maradék 10%-át részben ez a motelfoglalás hiánya okozza, de ez már csak hab a tortán, nem vészes, mivel ki van nézve.
Másnap a Grand Canyon-t nézzük meg, de korán kell indulnunk, mert hosszú út áll előttünk. Szerencsére segítségünkre lesz itt +1 óra az eltolódás miatt. Az út során sokat fogunk haladni a történelmi 66-os úton, a Route66-en. Az egyik legrégebbi út, mely Chichago-tól Los Angeles-ig nyúlik, s közel 4 000km hosszú. Továbbá áthaladunk a Hoover gáton is, mely ebben az évben 80 éves, méreteit tekintve 221 méter magas, 379 méter széles. Tessék focipályákban gondolkozni... Nem kicsi...

A gát Las Vegas alatt található, így nem árulok zsákbamacskát, ha azt mondom, aznap már a Bűn Városában térünk nyugovóra, valamint 3 napot ott is töltünk. Ez a pihenésről fog szólni. Csak érdekességként mondom, hogy a legolcsóbb része az egész utazásnak a Las vegas-i tartózkodás. Itt nagyon olcsó minden, a cél az, hogy eljátssza az ember a pénzét, ne másra költse. Olyan durván kemény szállodai szobában leszünk fele olyan áron mint a hostelben majd máshol, hogy ajajj. A szálloda neve Startosphere. A strip-en található, a legmagasabb épület a tornyával, melynek tetején egy minividámpark van, egy "kis" katapulttal, ahova a szobánkhoz korlátlan belépés jár. Itt nyilván a híres casino-szállodákat nézzük meg, melyek nem kis sikert aratott filmekben szerepelnek. Cesars Palace :D:D, Belaggio, MGM és stb, na meg persze minden ami ott van.

Las Vegasba érkezésünk utáni napon lerakjuk az autót, majd 25-én, mikor továbbállunk, vagy újat veszünk fel, vagy busszal megyünk tovább Los Angelesbe. Ez még nem tisztázott, ez a 10%-os hiányosság második része. Lényeg, hogy Los Angeles-ben töltünk további három napot. Itt mindenképpen kell az autó, úgyhogy, ha busszal érkezünk, akkor ott bérlünk, ha nem akkor már nem kell bérelni. Találkozni fogunk Pierrékkel, akik Pesten voltak egy félévet a Corvinus-on, aztán én egyengettem néha útjukat. Ezen túl, mivel a hostelünk egy sarokra lesz a Hollywood Boulvard-tól, így nem kell részletezni a programokat: sztárok sétánya, Hollywood, úgy ahogy van. Ezen túl Venice Beach, és tervezzük kicsit felautózni a város felé, az óceán partján szakadék szélén kanyargós utakon, csak mert megtehetjük.

A nyugati parti túránk ezennel véget ér itt. A gépünk 28-án indul vissza New York-ba. Sajnálom, hogy San Francisco-ba nem jutunk el, mert a Golden Gate hidat és az Alcatraz-t szívesen megnéztem volna. Na de sebaj Tóbiás, legyen miért visszajönni:). 

A New York-ban töltendő három, illetve nekem 4 napot Peti tervezi, míg az eddig leírtakat én. Ezért erről sokat nem tudok mondani. Egy valami amit kikötöttem Petinek, hogy a következők benne legyenek a túrában: Empire State Building, Szabadság szobor kompról, Wall Street, Central Park (ez nem nagy kikötés, mert 5percre lesz a hostelünk tőle), illetve egy valamilyen múzeum, pl. a Metropolitan, mert az a Central Park szélén van, vagyis közel. 

Az utunk itt véget ér, Peti szeptember elsején indul haza, míg én másodikán.
Hát ilyen lesz, lájkoljátok?