Megérkeztünk végre. Most már itt vagyunk. Jelen pillanatban igaz csak New Jersey-ben, nem messze a Newark reptértől, de nagyjából egy 40 percre Manhattan-től.
Mikor megérkeztünk Amerikába, és a reptérről vitt a busz a táborba, már láttuk Manhattan-t, s a lényeget a távolból. Most már közelről, és gyalogosan is beléptünk a rengetegbe. Először most is az autópályán mellette haladtunk, s távolról láttuk az égig érő épületrengeteget.
Ezután, a Lincoln alagúton eltűntünk a víz alatt, s fel már ott jöttünk, ahol a lényeg van. A Port Authority buszállomásnál rakott le a busz minket. Ez a helyi "Keleti". Itt van minden. Vagy három metróvonal, Nagy tömeg, és dugó mindenfelé. Kellett egy kis idő, mire feldolgoztam a látottakat.
Autó és emberek mindenfelé, dudálnak, nagy a zaj. Otthon ilyen nincs. Pontosan ez van a következő számban is:
A nagyjából 50 fő folyamatosan lemorzsolódott az érkezés helyszínén, vagy utána a buszállomáson. Még egy utolsó ölelkezés, mint ahogy a tábor szélén is történt, még egy-két utolsó jókívánság, s elfogytunk. Csak hárman maradtunk: Moses, az uncsija Ana és én. Egy otthoni ismerősükhöz jöttünk aludni, ahol ők még maradnak több napot. Először metróval mentünk néhány megállót, aztán a World Trade Center megállónál szálltunk át egy "vonatra".
Azon gondolkoztam, hogy néhány hét, és 10 éve, hogy összeomlottak a tornyok. Érdekes volt ott sétálni a valamikori helye mellett. Jelenleg daruk vannak mindenfelé a területen, s egy új tornyot építenek oda.
További fél óra utazás után megérkeztünk a lakáshoz. A srác Moses bátyjának a haverja. Nagyjából 26 éves lehet. Itt van már több éve, egy manhattani elit szórakozóhelyen pultus/pincér. Mondja, hogy belépő nincs, de nem engednek be akárkit. Nézik, hogy milyen ruhát visel, milyen a cipője, s nem mindegy, hogy ki az. Aztán ha bejutott ingyen, az italok már kicsit sokba kerülnek. Rengeteg embert ismer a srác jó helyeken. Most mutogatja, hogy milyen akciósan kapja a cuccokat. 200 dolláros Cashmire Tommy Hilfiger "pulcsika" 40-ért. Vett belőle minden színből. Aztán ott vannak a szemüvegek: Prada, American Eagle, Ray Ban, Dior. Parfümök. Látszik, hogy közel a tűzhöz, az elitvilágban. Amúgy csak egy egyszerű kis mexikói gyerek, a lakás is szolid, de teljesen rendben van, s Ő is jól él.
Furcsa, hogy tudta hol van Magyarország, ráadásul úgy, hogy Románia mellett van, mivel volt egyszer egy romániai munkatársa. Legnagyobb meglepetésemre vacsorával várt minket, ami nem más volt, mint leves, csirkehúsleves. Egész nyáron nem ettünk levest. Már több mint két hónapja nem ettem. Itt volt az alkalom. Majdnem olyan volt, mint az otthoni, mintha nem is itt lennénk, a sablonos egyszerű ételek világában. Napi érdekesség: olyan helyen lakik, ahol jellemzően portugálok. Ami nem annyit tesz, hogy csak lakik itt néhány portugál, hanem olyan az étterem, zászlók több helyen, és stb.
Holnap napközben lehet bemegyünk nézelődni valamerre, aztán visszajövünk a délután folyamán, s útnak indulunk ismét. Moses-ék a reptérre, mert az anyukája érkezik, és együtt fognak bóklászni bő egy hetet a környéken. Én meg Petivel találkozok, aztán útnak indulunk végre...
Utolsó kommentek