My Adventures

Blogomban azokról a helyekről - országokról, városokról - írok, ahol jártam/éltem az utóbbi években. Bízom benne, hogy megannyi érdekességgel szolgál a követése. Amiről olvashattatok már: Magyarország, Budapest, USA, New York, Manhattan, Pennsylvania, Niagara Falls, Hershey Park, Honesdale, Equinunk, New Mexico, Albequerque, Santa-Fe, Arizona, Winslow, Grand Canyon, Hoover Dam, Nevada, Las Vegas, California, Route 66, Los Angeles, Malibu, Venice Beach, Hollywood, University of Southern California, Irene Hurricane, Portugália, Lisboa, Universidade Católica Lisboa, Évora, Albufeira, Cabo da Roca, Madeira, Madrid, Marrakech, Lengyelország, Łódz, Gdansk-Sopot....

Utolsó kommentek

  • Gabik4: @CharLee: :) Lesz dolgozói, csak valakinek majd érte kellene jönni, ha sok a cucc :D. A transzferr... (2013.02.04. 15:17) A munkahely
  • CharLee: Ha dolgozói vásár lesz, akkor azért gondolj a Gittegyletre... Nincs is jobb dolog, mint mellykassz... (2013.02.04. 12:32) A munkahely
  • Gabik4: @AkosTheGreat: Köszönöm :) (2013.02.03. 13:08) Az első hetek
  • AkosTheGreat: www.youtube.com/watch?v=8SCi5vISYYY egy kis érdekesség a számról: a poznani ultrák is szokták ének... (2013.02.03. 13:04) Az első hetek
  • Gabik4: @CharLee: :) ezeken még nem gondolkoztam, de most, hogy így mondod... :) (2012.01.31. 23:45) Az utolsó bejegyzés
  • CharLee: Ha csak ennyi kell ahhoz Csöri, hogy elmenj mondjuk Kirgizisztánba vagy Laoszba, csak szólj és Ger... (2012.01.31. 22:54) Az utolsó bejegyzés
  • Utolsó 20

Bejegyzések

Furcsaságok #1 - USA

2011.08.06. 04:24 Gabik4

Amióta itt vagyok, fejemben van ez a bejegyzés. Mindig vártam vele, hogy még lesz információ, lesznek még új, meredek dolgok, amik helyet kapnak itt, s ráérek még ezzel. Már csak két hetem van kereken (el sem hiszem), és lécelek jobb helyre, ezért talán már megírhatom. Attól viszont tartok, hogy a teljesség igénye nélkül írom meg most ezt a post-ot, mert tuti kifelejtek valamit.
A blog írását (szerintem látható) nem hasraütésszerűen kezdtem, ezért sikerülhetett eddig, a nagyjából 1,2-1,4 naponta történű bejegyzésírás. Ha volt ötlet, akkor jegyzeteltem is olykor, s voltak "B" tervek is, ha nem lenne mit írni, de volt, hogy készen volt több bejegyzés előre, így csak publikálni kellett. Próbáltam viszonylag összeszedetten, strukturáltan bemutatni azt a világot, amiben most vagyok éppen, s örömömre szolgál, hogy a visszajelzések azt mutatják (részben a statisztikák, illetve amit otthonról hallok, hogy kik olvassák, s hányan a reggeli kávéhoz:)), sikerrel jártam. Na de ennyit rólatok, félre a mellébeszéléssel, furcsaságok a téma.

Ahogy távolodik az ember az otthonától, hazájától, akarva akaratlanul találkozik olyan dolgokkal, amik máshogy működnek, máshogy néznek ki és máshogy használják mint otthon. A helyzet az, hogy én elég messze jöttem, szóval van miből válogatni. Kezdem az érdektelenebb dolgokkal, mert később már a hajmeresztőbbek után nem érdekelne senkit a púder. 

Alig túlzok azzal, ha azt mondom, itt nem tudtam úgy kezet mosni, hogy a csap azonos módon működne két helyen. Van amit felfele kell csavarni, vagy össze vissza amerre csak el lehet képzelni, és azzal ellentétesen is. Talán viccesnek tűnhet, hogy ezzel kezdem, de mái napig nem tudom használni őket, mert meg kellene tanulnom, hogy most a lánykonyhán vagyok, most meg a fiúban, vagy éppen a mosoda wc-jében. Ha már a wc-nél tartunk, akkor az majdnem az összetett első helyet érdemelné ki. Nem tudom pontosan hogy működnek, de feltehetően valami vákuumos elven, azt találgattuk. Javasoltam, hogy ki kellene tenni egy feliratot: "6 éven aluliaknak csak szülői felügyelettel". Brutális... Kisebb térben még a levegőt is elszívja az ember elől, ha támad, ezért féltenék egy kisebb gyereket:). Első hetekben folyamatosan téma volt, már megszoktuk.
A kilincsek. Na ebből nincs olyan mint otthon. A forgatós, belül gombmegnyomással záródós (kulcs nélküli) a sztenderd. A legtöbbet master key-el lehet nyitni. Magyarul, egy csavarkulcs, és megvan az olcsó lelakott filmes szabadulós/betörős jelenet. Számos ilyen hely nyitható ezen a módon. Raktár, mosoda, stb.. Rekordom 1 másodperc. A golfkocsiban, és a pick-up-ban is tartunk egyet a megfelelő csavarkulcsból. Múltkor mentem a konyháról fel a kékkel, aztán láttam, hogy a mosoda előtt áll vagy 4 kölyök, meg Bernie, egy idős fazon, aki elvileg elég befolyásos itt, mert külön golfkocsija van, és parkolóhelye. Megállítottak, hogy nem-e tudnám kinyitni, mert bent van a kimosott cuccuk. Körbenéztem, láttam, hogy furfangosan nyitható a zárja, mondtam nekik, hogy várjanak, szétnézek a kocsiban, hogy mik a lehetőségek. Nem volt csavarkulcs, de találtam egy viccesebb vasdarabot. Annyira vicces volt, hogy az összes kölyök röhögött, mikor feléjük indultam vele, mert nem tudták mit akarok. Aztán mikor egyetlen egy mozdulattal kinyitottam, s mondtam, hogy a világítást kapcsolják le mikor mennek, és zárjanak maguk után, akkor tátva maradt a szájuk. Nem nehéz a művelet, amit egyébként Stan-től, a néger fazontól tanultam.

Nem isznak meleget, vagy szobameleget. Csak hideg, vagy jéghideg italokat. Mindkét konyhán van ipari méretű jéggép, ami ontja magából a jégkockákat. Minden étkezésnél az asztalon lévő kancsók egynegyede jég. Nincs olyan, hogy nincs. Amikor elromlott, egy nagy tartályban vittük egyik oldalról a másikra. A BBQ sütésekre nincs nem hideg üdítő, szóval mindent csak időben, ahogy már leírtam. Gondolom emlékszik mindenki a jó régi ivókutakra, amik még az általános iskolában voltak (nekem legalább is), meg más egyéb helyeken. Megnyomtuk, aztán jött fel a víz. Na itt is van belőlük, csak a modern változata. Víz jön belőlük, az nem vitás, de kicsit máshogy. Egy nagyobb dobozt kell elképzelni, amin gombot kell nyomni, és motor nyomja fel a vizet. De ez még nem minden, mert a lényeg a végén van. A dobozban egy tartály van, ami tárolja a vizet, és folyamatosan hűti. Jéghideg víz jön ki belőle. Keresztapám nem tudja meginni a dolgokat, ha azok nem hidegek. Hát ez igazi kánaán lenne neki, mert itt az elő se fordulhat:).

Beszéljünk kicsit a közlekedésről. Múltkor a Niagarás bejegyzésben már írtam a sebességről. Hát nekem megaludt a tej a számban, nagyon furcsa volt, hogy ennyivel lassabban lehet itt menni. Teljesen másabbul közlekednek viszont itt. Sokkal fejlettebb az autózás kultúrája, ami gondolom nem meglepő. Nem nagyon van olyan, akinek ne lenne autója (b...ott nagy járműje, ami itt annak a megfelelője, amit mi autónak hívunk otthon). Van egy képem, még régebbről, ami pont ide vág. Rajta van Clif sima szedánja, egy otthoni terepjáró, illetve Jeff-é, egy itteni. Nem túl jól sikerült a kép, de szerintem látszik a különbség.

Itt legtöbb helyen azért kell az autó, hogy a buszmegállóhoz, vagy vonatállomásra menjenek ki az emberek. Az, hogy az otthoni, nagyjából átlag 1,6-os, de jellemzőbben 1,4 literes autókkal szemben itt a 6 (hat) literes is menő, már csak hab a tortán. Van olyan az úton, ami olyan, mintha egy buldózer menne, csak gyorsan. További érdekesség, hogy ebben az államban (Pennsylvania) például nem kötelező rendszám az autó elejére. Diiiccss. Tök fura. Vannak akik egyéb környékekről jöttek (New York, Florida, etc.), azoknak van. Ami fel tud bosszantani, hogy az irányjelzőjük nem sárga, hanem piros. Teljesen hülyeségnek tartom. Nem vicces, mikor belelép a fékbe, és index-el. Piros mellett piros villog, ráadásul nappal alig látni. Jójó, látszik, de szokni kell. Az otthoni sárga jobb. Okos viszont, hogy a jelzőlámpák csak zöldről váltanak sárgára, pirosról meg egyből zöldre. Jellemző még, hogy bár európai embernek szokatlan, de teljesen logikus az utak, utcák elrendezése, és számozása. Még Honsdale-ben, a közeli kisvárosban is úgy működik a főutca, hogy egyirányú. Látszik a tv-ben is, hogy New York-ban például, Manhatten-ben a nyugati 99. utca egyirányú az adott irányba, a 100. viszont fordítva. Ahogy beérünk a kisvárosba erről az oldalról, a főutca kétsávos egyirányú lesz. A másik oldalról viszont levisznek róla, és mögötte megy a forgalom visszafele. Érdekes.

Jómodor. Egy-két mufurc arctól eltekintve az emberek kifejezetten kedvesek. Igaz a legtöbb csak kifelé mutatja, de az már más dolog. A köszönéssel automatikusan együtt járnak a mi a helyzet?, hogy vagy? s egyéb kérdések. Mivel automatikus, alapvetően válasz nem mindig érkezik rá, de egy beszélgetést könnyebben elindít(hat) olyan emberrel is, akit csak egyszer-kétszer-háromszor látunk a nyáron, mert annyiszor szállít árut. 

A kaja alapvetően sz*r, de itt a táborban megfelel a mi elvárásainknak. Igaz kellett két hét, mire a gyomrom is úgy gondolta, hogy jó lesz, de nem volt vészes. Jellemzően gyorséttermi jellegű kajákat eszünk. Tortilla, hamburger, hot-dog, pizza, de van, hogy a lányoldalon cézársalátát csinálnak, vagy más egyéb "normális" kaját. Ott Javier mindig kísérletezik valamivel, s olyankor csinál egy több személyes külön adagot. Tartsa meg jó szokását, ügyes. Van avokádókrém is például, amit ők készítenek el, szóval nem humbuk. Van viszont olyan gyerek a fiúoldalon, akinek hiába mindezek, ő bizony csak csirkefalatkákat eszik mindig. Nincs olyan nap, hogy ne legyen ebédre nuggets. Nem túl változatos, de hát ezt ismeri, majd csak felnő egyszer...

Az épületek. Egyszerűen csak minden fából van. Ennyi. Semmi cicó, felhúznak hamar ilyeneket. Ráadásul már egy kezem sem elég arra, hogy megszámoljam, hány házat vittek az autópályán kamionok. Volt olyan ami két sávot foglalt el, és előtte utána felvezető autó ment. Ezek nem szaroznak itt. Olcsó, fűtésre nem kell annyit költeni, mint nálunk, ráadásul könnyen épít egy újat, ha kellene. 

A kamionokról is néhány szót, ha már szóba hoztam. Itt nincs hosszúsági korlát. Ez azt jelenti, hogy részben hosszabb a rakodófelület, részben pedig csőrös a traktor. Otthon azért nincs csőre a traktornak, s azért van a fülke alatt a motor, mert azt az egy-másfél-két, néha három métert arra spórolják, hogy a rakodófelület legyen nagyobb. Nálunk így megy otthon (Európában). Ha ilyenekkel akarna valaki szaladgálni, akkor a rakodófelületből kellene elvennie, s az valljuk be, nem okos dolog, ha a hatékonyságot nézzük. Vannak olyanok, melyek fülkéje mögött egy komplett szobányi rész van még, ahol aztán nagyjából minden van. 

Itt elég nagyok a távolságok, s jellemző, hogy még jobban benne élik az életüket a fuvarozók. Na meg persze itt minden nagyobb, ezért hát ezek is. Láttam egyet az egyik pihenőben, mikor a Niagarához mentünk, ami egy rendes kamion volt, és még mögötte egy másik ugyanolyan méretű pótkocsi. Na az kemény. Igaz az sem volt gyenge, ami hozta egyszer a salátabáros asztalokat még egy hónapja nagyjából.

A teljesítmény. Azt vettük észre, hogy itt mindent úgy terveztek meg, hogy 2-3szoros teljesítményt bírjon ki, vagy annyit tudjon teljesíteni. Ez igaz az autók teljesítményére, vagy akár a fagyasztóra, de a 70 éves mosógépre is. Ezért vannak itt olyan régi dolgok. Vannak autók, amelyek 60-70venes évekből származnak, de a sárga iskolabuszok sem mai darabok, és mennek.

Nagyjából ennyi mára, most kifogytam, de majd frissítek, mert biztos eszembe fog még jutni ez-az.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://myadventures.blog.hu/api/trackback/id/tr193129305

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása