A gyerekek egy hetes ittléte óta ma hibáztunk egy "komolyabbat". Probléma nincs, de azért jobb ha ilyen nem fordul elő többet. A két oldalra vittünk jégkrémet, két fajtát, és a fiúkéban dobozonként 24 volt, a lányokéban viszont csak 12, amit mi nem tudtunk. Ez volt a hiba. 480 darab helyett 240-et vittünk ki, s csodálkoztunk, hogy küldenek többért, aztán megint nincs elég, és a főnök se vágta le egyből. A végén már a Blue Ridge (lány oldal) feje jött, hogy mi a franc van itt, s ezért Jason-nek jelképesen le kellett ott csesznie minket, de csak egy két szó volt. Egyből hátrasétáltunk aztán láttuk, hogy a Ever a mexikói chef-bácsi:D markol egy doboz jégkrémet és majszolja... Jason is röhögött meg mi is, nem tudott mit mondani.. A személyzet eszi a gyerekeknek nincs elég, aztán minket basztatnak.. Ez kicsit oldotta a feszültséget, bár még nem volt ideje kiadnia Jasonnek a dolgokat, uh a nevetés végén én mondtam egy filmbeillő jelenetnek megfelelően, hogy akkor mi most megyünk, mire Jason reagált, hogy jól tesszük :D. Leléptünk gyorsan, aztán a raktárban mondta, hogy nincs semmi gáz, csak legyintett.
Megragadom az alkalmat ezzel, hogy részletezzem, mit is csinálunk mi valójában. Eddig már írtam róla, de most már kezdem átlátni a dolgokat. Ahogy a mellékelt történet is mutatja, felelősségteljes a munkánk, s nem hiszem, hogy bárkiétől is könnyebb lenne. Áruk hétköznap folyamatosan jönnek. Ezeket többnyire lepakolják, de nekünk kell elrendezni. Van egy kb 250nm-es raktárunk, amihez tartozik két hűtő: egy tejtermékes, és egy gyümölcsös, salátás, üdítős. Valamint van egy különálló hűtőház. Na most a hűtők olyan 15 és 20 nm-esek, a hűtőház 20-25nm kb. Itt kell rendezgetni a dolgokat.
Amikor jelentkeztem a programra, elsők között mondták, hogy az ne jelentkezzen, aki nem szereti a gyorséttermi jellegű kajákat, mert itt nem fogja jól érezni magát. Minden egyszerű: portból vannak a kaják, és mű minden. Ebben csalódtam a legpozitívabban, mert ugye mi mindent látunk. Meg kell jegyezni, hogy ez egy elit tábor, vélhetően ezért is minőségibbek az ételek. Csak, hogy néhányat említsek: sajtból kb 7 fajta van: chedar, tofu, mozarella1,2, krém, parmezán, amerika.., vannak fűszerek szép számmal, sőt vmelyik nap még fűszernövényekkel is találkoztam. Rengeteg a saláta, napi két-három nagy dobozzal viszünk ki mindkét oldalra. Ezen felül paradicsomot, paprikát, uborkát. Rengeteg a gyümölcs is, az is van minden nap valamelyik, vagy több étkezésnél is: nectarin, alma1,2, eper, szőlő, narancs, szilva, banán. Az, hogy a tojásból 3 fajta van, már érdekesebb: zacskós "liquid eggs" ami egy nagy zacskó, csak a lényeggel, főtt tojás egy dobozban, illetve a normális sima tojás. És akkor a sok egyéb alapanyagot még nem is említettem.
Bandi nélkül elég necces lenne a munka, de úgy érzem kezdek belejönni a dolgokba, s már többnyire eligazodok a raktárban egyedül is. A nehézség az volt, hogy mindennek a neve angolul van, de ez a legkevesebb. Az még rosszabb, hogy sok minden van, és ismeretlen dolgok, mert otthon nincs ilyen, vagy egyáltalán, vagy ha van is, akkor nem ez a márkája és nem így hívják. Meg kellett ezeket szokni. Müzliimádóknak igazi kánaán a raktár: tegnap 18 fajta volt, a raktár egyik oldala csak müzlis. Egyet-kettőt tudtam csak azonosítani az otthon kaphatókkal, a többi új. Az élelmiszereken felül mi tároljuk még a seprűktől kezdve, a lapátokig, a szalvétáig, a kanalakon át az egyéb étkezéshez használható eszközöket is.
Egy átlagos napunk úgy néz ki, hogy előző este egy lista alapján kiszállítottuk azokat a dolgokat, amiket kérnek az adott napra a konyhák, ami az alábbi képen látható mennyiséget jelent 1 (egy!) konyha esetében.
Ez magában foglalja a főbb alapanyagokat: húsok, tejtermékek, müzlik a reggelihez, kenyér és egyéb ilyen termékek, és további alapanyagok: tonhal, dressingek, kekszek, stb, stb. Ezeket, mint egy bevásárlólistát használva válogatjuk össze este, és helyezzük el a hűtőjükben, raktárukban.
Ezek mind megtörténnek t-1 napon, s reggel megyünk és beülünk a raktárba amikor a konyhák kezdenek, és várjuk, hogy megcsörrenjen a telefon, mert valami hiányzik. Jellemzően még nap közben szoktuk az ebédekhez valót kivinni, és egyéb útjaink is vannak: informary-k (fiú és lányoldali elfekvők, ahol a gyerekek ha nincsenek jól bekerülnek, van orvos és minden ami kell, de mi is oda megyünk ha szükséges) ellátása bármivel, welcome center ellátása, ha jön "vki" és kell netalántán néhány gyümölcsből egy adag, meg üdítő. Ez a hátránya a járműnek: nem csak magunk szállítására jó, hanem ha van akkor úgy vannak vele, tudunk mi mást is szállítani azzal:). A lány oldalra két naponta hordjuk az asztalt és a székeket. Ma megkérdeztem, hogy talán eszik?? mert azt látom, hogy már férni nem férnek, több hely nincs, akkor hova a fenébe rakják? Na mindegy. Délután az ebéd mikor lezajlott és a konyhák is nyugisak, van egy kis szünetünk, bár nem mindig. Ha szállítmány jön akkor nekünk kell "menedzselni". Vacsoránál szintén a raktárban vagyunk, vagy megosztva a konyhákon, és várjuk mi kell nekik.
Legjellemzőbb kifejezések, amiket hozzánk intéznek: Right now, és as soon as possible (most azonnal, ill. amint csak lehet). Amikor ugyanaz a konyha mondja ezt, amelyiknél már egyhuzamban kétszer voltam kora reggel megállás nélkül, akkor már a telefon letétele után anyázás következik. A lány konyha nem kifejezetten üzemel jól. Ott akadnak nehézségek, nem megfelelően kapjuk a listát, ami nehezíti a dolgunkat.
Bonyolítja még néhány apróság a dolgunkat. Külön figyelni kell, mi az ami másnap lesz a kaja, vagy aznap később, mert az adott dolgokat ki kell venni a fagyóból, hogy elkészíthető legyen amikor kell. Csütörtök a kedvenc napunk, akkor BBQ sütés van kint. Oda közvetlenül előtte kell oldalanként a 400db hotdog kiflit és 400db hamburger zsömlét kiszállítani. Ezen felül az üdítőket is hidegen kell kivinni. Nem kezdhetünk korán, de késni tilos. Az üdítő nem lehet meleg, ha nincs az meg még rosszabb. A konyhák hűtőjében pedig nincs annyi hely, hogy 400 üdítő is elférjen. Golfkocsival ez nem kis projekt. Csütörtökön a lány oldalra vittük az üdítőt utolsónak, és amikor leálltunk a golfkocsival 17:56 volt, nézte a főnök az óráját, mosolygott. 17:58-ra kipakoltunk. 18:00-kor indult a vacsi. Az alapján, hogy az utolsó 40 percben mennyi mindent kellett csinálnunk, ez kb olyan volt mint a filmekben, amikor a bombát 1 mp-re a robbanás előtt hatástalanítják. A mai jégkrémmel ugyan ez volt a helyzet: egyik oldal megkaphatta előbb, mert nekik van fagyasztószobájuk, a másiknak viszont nincs, ők 18:20-ra kérték. Sikerülni sikerült mindegyik, csak nem a kellő mennyiségben. Szóval aludni nem lehet, és ott kell lenni fejben. Bandi már vágja, egy nyár alatt belejött. Nélküle necces lenne, de remélem nem veszek el jövőhéten, amikor is beindul a szabadnapos időszak.
Egy kis mai nap. A srácok lementek a tóhoz, hogy a délutáni szünetükben mókázzanak kicsit. Nekünk sem időnk sem erőnk nem volt, én csak aludtam most. Mire felkeltem, ez fogadott:
Kristóf kipróbálta a tavon azt a levegővel teli dolgot, aminek a végére ráfekszik valaki, az elejére meg ugranak vagy 5 méter magasból és a rajta fekvő embert kilöki elég magasra. Rengeteg ilyen van youtube-on fent, nincs kedvem keresni most:). Na most, ez az ugrás Kristófnak nem sikerült, (elvileg, ha lehet hinni az itteni orvosnak) részleges térdszalag-szakadás lett a vége. Ezzel a nyári pincérkarrierjének lőttek, valszeg mosogatós lesz.
Utolsó kommentek