Szombaton ismét volt egy búcsúbuli, immáron a második. Még egy van hátra, a szombati. Ahogy haladunk előre, úgy aljasodnak. Itt már nem csak sör fogyott, ahogy a mellékelt kép is tanúsítja, s a másnap is szenvedősebb volt mindenkinek...
Közben megvan az őszi albérletem, legalább is a foglalót elküldtem, csak nem ****nak át :) Úgy döntöttem viszont, hogy részletesebben az erasmusos dolgokról nem írok, legyen téma őszre is, most bőven elég ami Amerikával kapcsolatos. Elkezdtem pakolni... jött is az "anyám borogass" érzés. Fejvakarás, agyalás végig. Rájöttem, nem egyszerű pakolni 7 hónapra. Igen, 2,5 hónap USA, aztán 4,5 hónap Erasmus, közte 3 (azaz három) nap itthonlét. Gyanús, hogy nem inghajtogatással töltöm azt a néhánynak is alig nevezhető napot. Szóval közel kerültem a feelinghez, hogy azt mondjam, mint a néni a már jól ismert beszélgetés végén: hát teeeljeesen meg vagyok zavarodva...
Na, de, sebaj, este Mátéval a nagy zavarodottság okozta feszkót levezettük egy kis futással. Jöhet egy újabb pörgős nap, már csak 9 maradt.
Utolsó kommentek