Már majdnem az a szégyen ért, hogy ki tudom mondani: megszoktam. De, csodák csodájára, a héten is felbosszantott még a végére, szóval nem, Pest után nem lehet megszokni. Egy biztos, ha ezt a bejegyzést két hónapja írom meg, akkor nem ilyen nyugodt hangvételű, s leíró jellegű lenne. Akkor még okozott sok fejfájást. Ami azóta változott, az részben az, hogy kitapasztaltam a dolgokat (amennyire lehet), illetve megszoktam (amit meglehetett). Nem mondom, hogy most jó, de fogjuk rá.
Sok módja van az utazásnak errefelé, merthogy lehet itt villamosozni, metrózni, buszozni, hévezni, sőt még hajó is van. Az alapvető a metró, mivel elég jó a hálózat, s az még közlekedik is rendesen. Azt persze el kell felejteni, hogy az van, mint otthon, hogy elment az egyik, legyintünk egyet, vagy észre se vesszük aztán jön a másik. Hát nem... Ez azt jelenti, hogy késel az óráról, mert ez tovább gyűrűzik, aztán lőttek az egésznek. Na, de nézzük a jó oldalát, mert a metró az egyetlen jó. Megállók nagy része szép, tiszta, a kocsik nem régiek, és azért csak 4 vonal van összesen 46 megállóval, amiből 6 helyen érintkeznek.
Én a zöld vonalon lakom Arroios megállónál (piros vonal alatt), ami frekventáltság szempontjából kifejezetten jónak mondható. Lakástól jó esetben 2 percre van a metrómegálló. Jó esetben, mert ez változik azért néha, itt sose lehet tudni:). Ha lementünk a föld alá, a megállóba jutáshoz át kell menni kapukon, melyeket a doboz nyit, ha érvényes bérletünket a megfelelő helyre tesszük.
Ez egy okos dolog, mert nem kell odaállítani 4-5 majmot, hogy nézzék a bérletet vagy a jegyet. Ellenben, a munkanélküliség csökkentésére mindenképp jó megoldás az otthoni módszer. A plasztikkártyás megoldás is jó dolog, de erre még később térek ki. Inkább jöjjön a metrózás árnyaltabb része.
Volt még anno egy kérdés ebben a bejegyzésben. Kérdeztem valamit, amitől bevallom, egyértelműbb eredményt vártam, de így is az lett a vége az egésznek amit sejtettem. Ez pedig az, hogy a többség rosszul tippelt. Ami miatt nem lett egyhangúbb, azt annak tudom be, hogy néhány lisszaboni magyar kolléga torzította az eredményeket, mivel ők tudják a választ, illetve, feltételezem, néhányakat megkavart a kép, vagy annak pozíciója, mivel ösztönösen az a válasz jöhetett, hogy amerre "nézek" arról fog jönni a metró. És valóban, de ez totál ellentéte az otthon vagy máshol megszokottnak. A megkérdezéssel az volt a célom, hogy ne csak elfusson mindenki a sorok fölött, és azt mondja, hogy csak a kákán keresem a csomót, hanem élje bele magát. Ahogy az eredményekből látszik ez sikerült, s mivel közel a várt eredmény született, nem csak nekem lenne ez furcsa, hanem másoknak is.
A helyzet tehát az, hogy a metrók angolosan közlekednek. Nem tudni miért, azt sem, hogy mi az értelme, egy biztos, engem megkavar. Fordított minden. Elején volt, hogy benéztem, és rossz irányba mentem egy megállót, amikor már úgy éreztem, hogy megy ez ösztönösen is. Na úgy sose fog. Pesten soha nem volt semmi bajom ezzel, mindig tudtam a föld alatt is, hogy merre vagyok, hol vagyok, és hol jövök fel, hiába nem ismerem az adott megállót. Annak, hogy itt totálisan elvesztem a navigációs képességeimet, csak egy okát látok, mégpedig, hogy meg vannak fordítva a dolgok. Feltételezem, Angliában azért nem lenne ez így, mert ott legalább minden úgy van, és átáll az agy, de itt nem. Ha az út alatt megy a metró, akkor nem a jobb oldalon megy, ahogy a forgalom is, hanem át kell menni a másik oldalba, és ott. Sokan azt mondhatják erre, hogy "és akkor mi van?". Én meg azt mondom, hogy ha annyira jelentéktelen lenne, akkor semmi, de köztünk hetekig ez volt a téma, szóval nem évült el az első napokban. Ráadásul, értelmes magyarázat nem lehet rá. A vicc pedig az, hogy vasárnap mentem kicsit álmosan a suliba. Igen, a vasárnap is helyes meg a suli is sajnos, de most nem ez a lényeg. Amint az előbb mondtam, nem mindig két percre van a metró sem, mivel hétvégén nem üzemel minden bejárata. Vasárnap tehát, máshol kellett lemennem, s mivel álmos voltam kicsit, rossz oldalra mentem. Jön az első a másik oldalon. Nézem, nézem, nem értem. Áttették a másik oldalra?? Hogy van?? Az én végállomásom van ráírva... Aaaa p****ba.. rossz oldalon vagyok. Még ha álmosan is, de több hónap után is képes voltam elhibázni.
Ahogy otthon több helyen, úgy itt is több bejárata van egy metróállomásnak. Nade! A portugál logika mást diktál. Először is, a bejáratok a megálló elején és végén vannak. Ebből fakadóan nem elég neki egy kereszteződés, mert attól jóval hosszabb több esetben, de még mielőtt feljönne a felszínre az ember, olyan 30 méter hosszan még gyalogolhat, mire jön az utolsó lépcső az utcára. Ez megint csak fölösleges, de ezeknek a bejáratoknak a bezárása meg aztán végképp, ha már megépítették, mivel így, az én megállóm esetében majdnem 200 méterrel messzebb van a lejárat, ha zárva a másik. Nem baj ez, csak összehasonlításként mondom, hogy Pesten néha talán megéri itt-ott inkább gyalogolni ha egy megállót megy az ember, de itt két megállót is hamarabb gyalogolok, semmint metrózzak. Ugyanis néha a 4-500 méteres megállók közötti távolságnál esetemben visszagyalogolni 170 métert, hogy lemenjek a megállóba, aztán várjak, hogy majd jön valami, nem jó megoldás.
Egyébként hétvégén, szabadnapokon, valamint hétköznap 21:30-kor zárják a "másodlagos" lejárókat. Hogy miért, az egy jó kérdés. Jöjjön most már a busz.
A buszközlekedés verte ki igazán a biztosítékot. Rengeteget kell várni, nem lehet megtudni, hogy mikor jön a busz, és ezt sajnos nem is tudja senki sem. A megállókban ki van függesztve egy ilyen, de eddig senki nem tudja, hogy mi benne a logika. Sajnos amiben meg kellene találni, az nem látszik jól.
Aki azt gondolná, hogy néhol ott vannak az időpontok, az téved, mert az az indulás ideje. Azt, meg, hogy mennyi idő míg eljut ide, ha valaki megmondja a baloldali számokból, adok neki egy piros pontot. Interneten is csak ennyi van fent sajnos. A lényeg valami olyasmi, hogy a buszok elindulnak reggel, aztán a nap különböző szakában ilyen-olyan időközönként jönnek, valamikor. Egy biztos, hogy amikor leszállok a metróról, két busszal mehetek tovább, tehát ettől a ponttól két busz megy ugyanarra. Ez a kettő viszont 10-ből 8-szor óraműpontossággal egyszerre áll be a kereszteződésbe, ugyanakkor érkeznek. Logikus... főleg mikor megy vagy 3 db óránként. Na, aztán ha megérkezett, már csak le kellene szállni valahol. Ez manapság már nem probléma, mert ugyanúgy közlekedek, mint Pesten, vagyis csak itt ott kell figyelni. Eleinte azonban nehézséget okozott, hogy lövésem sem volt, hol vagyok. A buszon nincs kiírva, hogy melyik megálló következik, illetve hol vagyunk. Sőt, még a busz vonala sincs egy táblán, vagy valami, amin esetleg számolni lehetne. Ugyanakkor a buszok újak, modernek, nincs velük baj.
Megvan a vicc, mikor "az olajsejk gyereke elutazik tanulni egy fejlődő országba, aztán az apja kérdezi, milyen autót küldjön neki? Erre a gyerek mondja, hogy, köszönöm apám, de nem kell ide autó, itt minden gyerek busszal jár... Másnap felkel, és ott áll az utcán egy busz a következő felirattal: használd fiam egészséggel, ne lógj ki te sem a sorból!". Na, ha ez így menne, akkor én most egy piros hetest kérnék. Na nem a magyar pakliból, hanem egy ilyet:
Ezzel lehetne itt vagánykodni. Kicsit lehet olyan, mint a magyar narancs, hogy savanyú, de a miénk, viszont ez mindig jár és alig várom, hogy újra ezekre szállhassak fel.
A felszállás itt elsőajtós, ami otthon természetesen nem működne, itt nincs vele probléma. A felszállás után pedig oda kell érinteni a bérletünket egy érzékelőhöz, ami zölden vagy pirosan világít és sípol, annak megfelelően, hogy bliccelünk éppen, avagy feltöltöttük a kártyát. Tulajdonképpen minden járművön használni kell így a kártyánkat. Ez viszont egy nagyon jó ötlet, mert tudják, hogy milyen bérlettel, mikor, honnan, hova, milyen gyakran használja a nép a közlekedési eszközöket. Kíváncsi lennék, felhasználják-e ezt az információt? S ami talán a legfontosabb, itt nem csak a leszállásnál kell jelezni. Figyelni kell, hogy mikor jön a busz, aztán inteni, hogy megálljon. Az elején míg nem tudtuk, elment emiatt egy-kettő:). Egyszer Benedekkel buliba mentünk még régen, s kicsit molyosan zoomoltunk, hogy hányas busz jön, de még éppen időben le tudtuk inteni. Nagy csuklósak itt nincsenek, sok esetben jó ha a kicsik elférnek az utcákon. A sofőrök vadul vezetnek, de amilyen helyeken kell menniük néha, nem is csoda.
A legvagányabb a kis villamos, főként a legendás 28-as. Az a tipikus felkapaszkodós, mint ami San Francisco-ban is van. Itt is láttam már többször, hogy lógnak le róla, de főleg gyerekek. Ezek lehetetlenebbnél lehetetlenebb helyeken közlekednek, s volt már olyan, hogy a kávézó előtti asztaloknál, ha nem húzzák be a lábukat az emberek, akkor megigazítja kicsit a villamos. Itt egy videó.
Van még a hegymászós is, de tudtommal ebből csak ez az egy vonal van.
A vonat és a hév egykutya, azokkal nem volt gond. Hajóval még nem mentem, de abból is van helyi járat:).
Összegzésként elmondható, hogy aki ide született, annak jó ez, mert fel vannak készülve (könyvet, újságot olvasnak) és beletörődtek. Ugyanakkor otthon, merőben eltér a helyzet. Bár én soha nem tettem, sokan szidják az otthoni állapotokat, el kell, hogy áruljuk, a járművek minőségét és életkorát érő kritikát leszámítva, itteni szemmel irigylésre méltó a közlekedés Budapesten. Ami pedig mindennek a teteje, hogy sztrájkolnak pofátlanul. Novemberben volt egy nap, mikor semmi nem ment, még a reptér is zárva volt. Egy csoporttársam Helsinkiből jött vissza, és emiatt kellett Frankfurtban dekkolnia fél napot, mert nem indíthatták a gépét. Egy nap meg csak metró nem ment. Néztem múltkor, hogy a villamosvezetőn Oakley szemcsi van, meg valami fullos HTC-én hallgatja a zenét. És ez nem véletlenszerű minta, látszik, hogy máshogy élnek ők. Ez lenne Magyarországon is? Megkérdeznék én néhány otthoni buszsofőrt, amelyik a 30 éves Ikarus-t tapossa, hogy mit gondol a jól vasalt Portugál kollégákról, akikre legrosszabb hatással talán a járművek klímája lehet nyáron és nem restek sztrájkolni.
Utolsó kommentek