My Adventures

Blogomban azokról a helyekről - országokról, városokról - írok, ahol jártam/éltem az utóbbi években. Bízom benne, hogy megannyi érdekességgel szolgál a követése. Amiről olvashattatok már: Magyarország, Budapest, USA, New York, Manhattan, Pennsylvania, Niagara Falls, Hershey Park, Honesdale, Equinunk, New Mexico, Albequerque, Santa-Fe, Arizona, Winslow, Grand Canyon, Hoover Dam, Nevada, Las Vegas, California, Route 66, Los Angeles, Malibu, Venice Beach, Hollywood, University of Southern California, Irene Hurricane, Portugália, Lisboa, Universidade Católica Lisboa, Évora, Albufeira, Cabo da Roca, Madeira, Madrid, Marrakech, Lengyelország, Łódz, Gdansk-Sopot....

Utolsó kommentek

  • Gabik4: @CharLee: :) Lesz dolgozói, csak valakinek majd érte kellene jönni, ha sok a cucc :D. A transzferr... (2013.02.04. 15:17) A munkahely
  • CharLee: Ha dolgozói vásár lesz, akkor azért gondolj a Gittegyletre... Nincs is jobb dolog, mint mellykassz... (2013.02.04. 12:32) A munkahely
  • Gabik4: @AkosTheGreat: Köszönöm :) (2013.02.03. 13:08) Az első hetek
  • AkosTheGreat: www.youtube.com/watch?v=8SCi5vISYYY egy kis érdekesség a számról: a poznani ultrák is szokták ének... (2013.02.03. 13:04) Az első hetek
  • Gabik4: @CharLee: :) ezeken még nem gondolkoztam, de most, hogy így mondod... :) (2012.01.31. 23:45) Az utolsó bejegyzés
  • CharLee: Ha csak ennyi kell ahhoz Csöri, hogy elmenj mondjuk Kirgizisztánba vagy Laoszba, csak szólj és Ger... (2012.01.31. 22:54) Az utolsó bejegyzés
  • Utolsó 20

Bejegyzések

Furcsaságok #6 - Portugal

2012.01.11. 18:47 Gabik4

Néhány dolog kimaradt, illetve tudatosan nem került még bele az előző részbe. A múltkori rész után Benedekkel beszélgettünk erről-arról, aztán tanakodtunk, hogy mit írhatnék még bele ebbe a részbe. Mivel éppen ebédeltünk, s újfent egy beazonosíthatatlan darabja került tányérunkra a sertésnek, tanácsolta Ben, hogy a húsdarabolási technikájukat megemlíthetném. Valóban, ez így van, de nem csak a sertéssel, hanem mindennel. Otthon ilyen formájú darabok nincsenek. Néztük néha alulról, felülről, forgattuk, meg szagoltunk is, de nem jöttünk rá, hogy is lenne, úgyhogy csak ettük, mert finom volt. Nem rossz dolgok ezek, félreértés ne essék, csak furcsaság, azért kapott itt helyet:).

Az emberekről még néhány szó. Beszéltem már arról, hogy nyugodtak, tűrik a dolgokat. Igaz, megesik itt is egy kis tüntetés, miegymás, de rendbontás, meg agresszió az távol áll szerintem tőlük. Vannak olyan esetek, mint például a repteres dolog is, vagy egy-két buszsáv, ami otthon tűrhetetlen lenne, s közfelháborodás lenne belőle, ha így működne. Itt csupán így működik és kész, el kell fogadni. A legnagyobb eszmecserét Benedekkel folytattam róluk. Arról beszélgettünk, hogy tanultuk egyes órákon azt, hogy különböző piacokra a belépés előtt tanulmányozni kell a szokásokat, embereket, környezetet és mindent amit csak lehet, mert eltérő a nálunk megszokottól. Eddig ugye csak elméleti síkon tudtuk ezt, de mikor idejöttünk, láttuk, nem vicc. Ezek annyira mások, hogy ami otthon tuti menne, azt ezeknek ha idehoznánk, néznének, mint borjú az új kapura, s tovább mennének, még akkor is, ha a mi termékünk olcsóbb. Nem annyira árérzékenyek szerintem, más motiválja őket.

Továbbá, ami még más velük kapcsolatban, az az életritmusuk. Déli, mediterrán nép. Délutáni szieszta nincs (legalább is nem tudok róla), de reggel, vagyis délelőtt későn indul be az élet. Amikor itt elindulok 8-ra suliba, akkor csendesek az utcák, nincs forgalom, néhányan lézengenek az utcán. Otthon 6-kor nagyobb az élet. Mesélte egy itt dolgozó magyar lány, hogy Ő 9-re megy be dolgozni, s fél 10-10-ig egyedül van bent. Ezután meg délután 1-3 között 1-1,5-2 órás ebédszünetre mennek. Hát ezért nem vágyik haza dolgozni. Megértem:). Kelni is később kelnek, de a spanyolok még jobban húzzák a lóbőrt, úgyhogy a portugálok még nem a teteje.

Vicces jeleneteket köszönhetünk annak, hogy a portugálok, spanyolok, s talán a Dél-amerikai népek is jobbról kezdik adni a puszit köszönésnél. Apróságok ezek, de gondoljunk csak bele. Mi otthon az arc bal oldalát érintjük először, ők meg a jobbat. Eleinte ők azt hitték, hogy mi akarunk rájuk startolni, mi meg azt, hogy ők ránk, mert néha volt olyan, hogy az egyik balra a másik (neki) jobbra, s abból majdnem csőrözés lett. Hiába nem puszilkóztam sokat itt, mikor hazamentem el kellett gondolkozzak, hogy akkor most mi van.

Az előző részben mondtam, hogy otthagyják a cuccaikat őrizetlenül a suliban az emberek, s nem tartanak tőle, hogy ellopják. Mikor a tulaj mutatta az albérlet kulcsait, s lementünk körbenézni a környéken, be akartam zárni a lakás ajtaját. Ő meg mondta, hogy ne, itt nem szokás, mert ha baj van, és menekülne valaki a lakásból, akkor ne nehezítsük meg a dolgát. Néztem rá, s gondolkoztam, hogy oké, ezt értem én, jogos is, de azért a befele "menekülők" is számítanak, vagy nem? Belülről kilinccsel nyílik, kívülről viszont kilincs hiányában csak a kulccsal.

Ami szembetűnő lehet az itteni lakások esetében, hogy nincs fűtés. Nincsenek csövek, nincsen radiátor vagy bármi ami arra hivatott szolgálni, hogy meleg legyen a lakásokban. Azt mondta a nyelvtanár, hogy manapság már kezdenek beépíteni valamit az új építésűek esetében, de a régebbiekben csak próbálják átvészelni a telet valahogy. Vagy jól felöltözve, vagy ilyen elektromos fűtőtestekkel. Nagyon nagy hideg persze nincs, mivel éjszaka a leghidegebb talán 5 fok lehetett mióta itt vagyok, nappal pedig most is 13-15, olykor 17-18 fokos, többnyire napos az idő.

Végül pedig, azt a dolgot említeném, ami szinte legelőször hökkentett meg engem, vagy inkább minket, mikor elkezdtük tanulni a portugál nyelvet. Történt ugyanis, hogy néhány éve itt eltörölték a többesszám második személyt. Ezt itt lehet. Mint mondtam, a nép nyugodt, meg lehet csinálni sok mindent velük. Minek is az, nem? Én, Te, Ő, Mi, Ti, Ők. Nem jobban néz ki így? Ráadásul a kisegítős hülye gyerek az általános iskolában legalább egy kezén le tudja számolni. A baj csak az, hogy az első tanárnénink, aki 70 körüli, elkötelezett híve volt a használatának, mert, hogy arra szükség van, nem is szereti ezért a könyvünket, ami egy-két éve jelent meg, s abban már nem is említik, pedig létezik! Érzékenyen érintette a téma az öreget. Sebaj, Ő csak két hétig tanított minket, azóta meg nem volt szó róla. Fiatal tanárt kaptunk ugyanis, akinél valószínűleg már nem módi a "Ti". 


Last Call! Utoljára szeretném felhívni a figyelmét mindenkinek, hogy aki nem töltötte ki a kérdőívet, IDE kattintva még megteheti két napig. Jól halad, de tudom, hogy még több is lehetne, mellyel átfogóbb képet látok, s teszek majd közzé a véleményetekről. Köszönöm.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://myadventures.blog.hu/api/trackback/id/tr803537680

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása