… és általában úgy van, lent megtalálsz a DODGE-ban." Vagy a Cart-ban, ami a golfkocsi neve itt. Eljött tehát az idő, hogy beszéljek a munkaeszközeinkről. A személyzet közül Bandival ketten vagyunk (jó.. még a security-sok is) akik vezethetünk autót, illetve golfkocsit, bár azt már kicsit többen megtehetik, viszont mi korlátlanul, majdhogynem a szobánk előtt parkoljuk le, nekünk van sajátunk. Kezdjük is akkor ezzel, a Cart-al.

Először a 28-as volt a miénk (max 8-10 van amúgy), amit ma (hétfő) cseréltek le. s megkaptuk a nem tudom hanyast, mert még nagyon új (nekünk, amúgy nem mai darab:)). Az előzőt én nagyon szerettem, mert hátul is volt ülése, így négy személy fért el legálisan, amúgy 6. Most 2+1 személyesünk van. Itt a régi:

Ennek volt plexije (lehajtható:D) elől, ez, mint extra volt benne, és jól jött ha esett az eső. A hátsó ülések lehajthatók voltak, hogy pakolni lehessen rá. Ez volt a leggyorsabb a táborban, kicsit meg van piszkálva elvileg. Előre és hátramenet van benne, meg „üres”, ami inkább legyen N(eutral). Benzinesek, önerőből sztem max 30-al mennek, de sok helyen a gyerekek miatt amúgy sem lehet hasítani. Na most ezt lecserélték, és kaptunk egy olyat, aminek sztem jobb a nyomatéka, viszont a végsebessége nem a legjobb. Na most, csak, hogy szemléltessem a távolságokat, a két konyha 1 km-re van egymástól,  a kettő között van pont a raktár, és kb 15-20szor megyünk le naponta egy helyre. Akárhogy is számolom, az 15-20km naponta. Ja és vannak egyéb utak is, szóval a végsebesség nem elhanyagolható szempont. Nézzük mi a jó az újban. Ahogy mondtam, a nyomaték, meg amiért lényegében lecserélték, hogy van pakolója, és nem ülése hátul. Ja és egy kapaszkodója a tetőben, meg kicsit stabilabb. Hátsókerék meghajtásúak, füvön el lehet forgatni. Elég érdekes helyeken megyünk vele, le a kalappal előttük, teljesen off-road. Van olyan hely ahova csak beesünk vele, ma majdnem el is akadtunk. Sárban, köveken, vízben, porban, mindenben megyünk vele, csak normál úton nem nagyon. Úgy érzem, kicsit sokat beszélek róla, de basszus, fél napunkat ebben töltjük:D. Lássuk tehát a képeket, valszeg ez már a végleges, bár a karbantartókat meg fogjuk kérni, hogy kicsit piszkálják meg, mert ez nem állapot, hogy ilyen lassan megy:D.

Jöjjön a következő, a NAGYobb falat. Egy DODGE. Blue Truck-nak hívjuk. Jeeeeee. Bizony, az. Hiába mutatom a képeket, nem látszik. A főnöknek van egy „otthoni féle” Toyota Tacoma-ja, amellett látszana a különbség, de nem akartam fotózni együtt az övével:). Amikor a fejem a kerekénél van, akkor látszik, hogy nem kicsi, ha guggolok, kb akkora a kerék mint én. Az ajtónyitó a vállam magasságában van, és akkor most nézzétek meg az egyik képet, hogy arányosítani tudjatok.. Ezzel pakolunk most már, mert annyi cuccunk van, hogy nem győzzük a golfkocsival. Ma csak a lánykonyhára vittünk két Blue Truck-nyi ételt/alapanyagot/ezt-azt.  Ja és még napközben jó néhány fuvar volt a Cart-tal. A Blue Truck egy elég régi darab, lehet vagy 20 éves minimum. Természetesen automata váltós, és nem gyenge a motorja. Bandi elmondása szerint 300 lóerős (most néztem utána neten, nincs annyi, csak 250:D). Egyszer kétszer a tábor mellett amikor a szemetet vittem a garbage-area-ba, volt alkalmam odalépni kicsit, hát a hátulja elmegy még bőven nagy sebességnél is, szóval a becslés valós, van ereje. Nagyon jó ekkora nagy vasat vezetni, mintha egy hajóban lenne az ember, hatalmas, és nagy erő van benne. Imádom vezetni, s egyre jobban érzem már. Kíváncsi leszek, hogy otthon milyen lesz majd visszaszokni a kis „játékautókra”. A tulajnak X5-öse van, (mint a fehér holló olyan itt), és ma mikor elmentem mellette, néztem és néztem, aztán kellett kis idő, mire rájöttem, hogy igen, ez egy X5-ös. Nagyon megszoktam a méretet, és ezek mellett az is kicsinek tűnik. Tényleg akkor érzi csak ezt az ember, amikor itt van, nem lehet sehogy sem érzékeltetni. Ja és a hangjuk, az úton is ilyenek mennek folyamatosan, olyan öblös a hangjuk, és mély.. nagyon jó. Sztem egy Suzuki mellett ha elmenne, annak már kinyílnának a légzsákjai… J Az már más dolog, hogy egy benzintemető mind, de hát kit érdekel, ha van saját kútja a tábornak, csak leállunk és tankolunk, meg persze amúgy is fele annyi itt a benzin, mint otthon.

Egy baj van csak ezzel a Blue Truck-al (azon túl, hogy naponta kell fújtatni a bal-elsőbe, illetve, hogy csak a jobb oldalon lehet beszállni, mert a vezetőoldali ajtó „kicsit behorpadt” mielőtt jöttünk és be van csavarozva, out of order). Jelenleg a karbantartósokhoz tartozik, és mi csak elkérjük, de lényegében használjuk egész nap, ők csak néha. Elvileg kapnak egy újat, és akkor végleg a miénk lesz. Előnye, hogy van benne rádió, valami Honesdale-i rádiót be tudunk fogni, és a kartámlája egy komplett ülés, mert 3 személyes, le szoktuk hajtani, aztán úgy PIMP-elünk végig a táboron, és Bandi mindig mosolyog, mikor elmegyünk a gyaloglók mellett. Csórók csak azt látják, amikor elhúzunk mellettük, azt nem, hogy megpakoljuk a pick-up-ot naponta többször, meg lepakoljuk a beérkezett árut, és 7-től fél9 9ig dolgozunk. Bármi, amihez ők hozzáérnek, 95%-os valószínűséggel már a mi kezeink között megfordult, és mi tettük oda. Ma volt azért másfél óra szünet…Tavaly Bandiék egy sárga Dodge „kis”busszal dolgoztak, olyannal, mint ami a Dumb és Dumber-ben van. Itt ál most is, de most már csak emlék marad, tavaly fordult nullára a km órája, totally dead…  Jöjjön hát jó pár kép a kékről:

Egy kis mai nap. Apropó.. ma hétfő este van itt, és megint nem jau az internet… Remélem fel fogom tudni tölteni hamar, elvileg holnap már tényleg megcsinálják. Ma Bandi letett róla, hogy lenne olyan kaja, amit ne szeretnék. Ő se egy válogatós fajta, de mondott sok dolgot, amit nem szeret, aztán kíváncsi volt az arcomra. Hát, csalódást kellett okozzak neki. NEM volt még olyan amit nem szerettem volna itt. Volt egy-két dolog ami annyira nem nyerte el a tetszésem, de kell az energia, uh vinni kell be a szervezetbe:D. Ma kijelentette, nem hiszem, hogy lesz most már valami, amit ne szeretnél.. mindent megeszek. :D Ehhez hozzájárul az is, hogy elég nagy a választék, illetve két konyhán mozgunk. Egyszer már mutattam képeket a kajákról, és írtam is róla az első napokban, viszont lesz egy hosszabb bejegyzés hamarosan arról is, hogy milyen az étkezés itt, a kultúrája. Legyen ez most csak egy előzetes, amivel sorozatosan élek:).  A végén még jön a reklám is:D.

Egyébként, örülök, hogy sokan olvassák, olvassátok a blog-ot. Többfajta statisztikát látok róla, uh tudom mi a helyzet. Nyugodtan írjatok, szóljatok hozzá;)